Régi-Új Módszer Találkozó
AthénbanCsatlakozz hozzánk, hogy felfedezzük a nyugati filozófia és színház bölcsőjét…
2025. szeptember 28. – október 4.
Csatlakozz hozzánk Athénban, hogy feltérképezzük a nyugati civilizáció alapjait. Megvizsgáljuk az Akropolisz templomainak matematikai precizitását, azokat a domboldali színházakat, ahol az első drámai előadások zajlottak, a rég elfeledett istenek szobrát, és a delphoi jósda szent helyét. Arra törekszünk, hogy megértsük, miként közvetítették és őrizték meg az ókori görögök bölcsességüket az építészetben, a szobrászatban és a drámai művekben – egy olyan tudást, amelynek jelentősége ma is érezhető mindennapjainkban.
Görögország és Dél-Itália partjain, ahol korábban csak fa és cserép állt, az ember által valaha épített legkifinomultabb templomok emelkedtek…
Rodney Collin
A Templom
A görög templomok nem pusztán imádkozás helyszínei voltak, hanem olyan kifinomult szerkezetek, amelyeket az emberi tudat felemelésére terveztek a szent geometria, a természeti környezet és a szimbolikus funkció egyesítésével. A görögök a matematikai precizitás határáig vitték az építészetet, olyan kincseket hagyva ránk, amelyek több mint két évezreden át fennmaradtak. Az Akropoliszon tanulmányozzuk a Parthenón optikai illúzióra épülő megoldásait. A szúniói Poszeidón-templomban megtapasztaljuk a természeti környezet jelentőségét; Delphiben pedig a nappali fény és a titokzatos árnyék közötti kreatív átmenetet. Ezek a szerkezetek bizonyítják, hogy a görögök a templomépítést szent tudományként közelítették meg, megértve, hogy a megfelelően megépített és helyezett struktúrák képesek tudatállapot-váltásokat előidézni; olyanokat, amelyeket pusztán intellektuális tanulmányozással soha nem érhetnénk el.
A Parthenón | Frederic Edwin Church | 1871
Az isten nem úgy szól azokhoz, akik belépnek templomába, mint ahogy az emberek beszélnek; hanem, amikor egy hívő belép, az első szó, amit hall: ‘Légy mértéktartó!’
Platón
Akhilleusz és Aiasz táblajáték közben | Ókori görög kerámia | i.e. 530
Mitológia
A Nemzeti Régészeti és Akropolisz Múzeumokban festett amfórákat, márványszobrokat és templomfrízeket vizsgálunk. Ezek a vizuális „tankönyvek” gondosan kiválasztott epizódokat ábrázolnak a görög mitológiából, amelyek az emberi tapasztalat alapvető mintázatait szemléltetik: például Perszeusz Medúza legyőzését, Thészeusz labirintusának járását a Minótaurusz ellen, vagy Héraklész teljesíti tizenkét feladatát. Megvizsgáljuk, miként értelmezték a görögök ezeket a történeteket mint gyakorlati pszichológiát. Kiderül, hogyan vezetnek bizonyos mintázatok kiszámítható következményekhez, és miként kínál az ezek felismerése nyílást a transzformációra. A görögök tudták, hogy az igazságokat érezni és megélni kell: a mítoszok és a képek eszközével megkerülték az intellektuális elemzést, hogy közvetlenül szólítsák meg az egész embert.
‘Mivel a hétköznapi nyelv tökéletlenségét és gyengeségét felismerték, az objektív tudást birtoklók az egység gondolatát „mítoszokban” és „szimbólumokban” próbálták kifejezni’…
Theater
Mivel megértették, hogy az átalakító igazságokat át kell élni, nem elég róla beszélni, a görögök színpadra vitték mítoszaikat. A domboldali amfiteátrumokban tették meg az első lépéseket a későbbi élő előadások varázslatos világában. Aiszkülosz, Szophoklész és Euripidész fennmaradt drámái finom pszichológiai érzékkel mutatják be, hogyan vezetnek a szereplők tudattalan mintázatai elkerülhetetlenül a tragédiához. Ez a színházi hagyomány közvetlenül kapcsolódik az eleusziszi misztériumokhoz, ahol a beavatottak átalakító élményeken mentek keresztül rituális játékok útján. Az eleusziszi misztériumokhoz hasonlóan színházi erőfeszítéseink is ugyanazt a lényegi célt szolgálják: hogy egyszerre mozgósítsuk a három központot – értelmi, érzelmi és fizikai –, megteremtve ezzel az igazi felismerések feltételeit.
Az athéni hetünk során saját színházi előadást készítünk elő Démétér és Perszephoné mítosza alapján, amely a görög magyarázat az évszakok váltakozására és egyben tanításunk szerkezetének alapja. A hét folyamán esténként és éjszakánként próbákkal töltjük az időt. Az előadást a találkozó utolsó napján mutatjuk be.
Perszefóné visszatérése | Frederic Leighton | 1891
Az ókori misztériumok olyan… módot képviseltek, ahol a nehéz és hosszan tartó tanulmányok mellett különleges előadásokat is bemutattak, amelyek allegorikus formában ábrázolták az ember és a világ fejlődésének teljes útját… Ezekhez a bemutatókhoz külön emelt helyet építettek, amit „a valóság tükrözőjének” neveztek, de az utókor „színpadként” emleget.
George Gurdjieff
Régi-Új Módszer Találkozó
AthénbanCsatlakozz hozzánk, hogy felfedezzük a nyugati filozófia és színház bölcsőjét…
2025. szeptember 28. – október 4.